Több hetes próbálkozás után kedden megörökítettem végre a telefonommal egy igazi teliszájas vigyort. Azonnal át is küldtem Fülnek. Este röhögve konstatáltuk, hogy már mindkettőnk telefonján ez a kép a háttérkép - ami azért is vicces, mert tök ugyanolyan a telefonunk, és most már a háttérkép alapján sem tudjuk majd megkülönböztetni...
Másnap úgy jött haza, hogy bánatos szájbiggyesztéssel mondta, hogy le kell cserélnie ezt a háttérképet. "Miért? - kérdeztem én - Hogy könnyebben beazonosítsuk a telefonjainkat?" "Nem - mondta szomorkás mosollyal -, hanem mert akármikor előveszem a telefont napközben, és meglátom a képet, azonnal haza akarok jönni, és nincs kedvem dolgozni..."
