Épp a hugiék lakóparkjából sétáltunk kifelé Dzsipóval és Matyókával, amikor eljött mellettünk egy indiai asszonyság meg a fia. Ahogy megpillantottam őket, tudtam, hogy nem úszom meg...Ahogy elhaladtunk mellettük, már hallom is halkan: " Pitty!" "- Jaaaj ne mááár...." Dzsipóból kirobbant a röhögés, hogy én ugyan honnan veszem hogy mit akar mondani?!! No én nem tudom, hogy mit, de hogy valami viccesen rasszistát, az ziher (közben persze a harsány röhögést már biztosan meghallották szegények...). Már a kocsihoz érünk, amikor szóhoz jutunk a nevetéstől "Na mondja. Nehogy bent maradjon, még baja lesz tőle" "- Semmi semmi, csak csendben megjegyeztem volna, hogy biztos valaki indiait rendelt"
A másik pedig a szokásos esti rituálé része már - mikor villanyt kapcsolok a kisszobában, hogy előkészítsem a gyermeket fürdéshez, Dzsipóm becsörtet a szobába, a nyitott redőnyt látva dühösen felkiált: - A cigányok!! (már csak ennyit kell mondania, a többit hozzá kell gondolni - ti. a cigányok az ablakunk előtt sorakoznak esténként, várják hogy villanyt kapcsoljak, és nézhessék a "műsort").
Na most ezek után ki a bánat hiszi el, hogy az én uram valójában nem rasszista? Vagy legalábbis nem nagyon. Lesz munkám, míg csíráját is kiirtom a viccesnek szánt megjegyzéseknek, hogy a picurba ne ivódjon bele már most...
