Hű. Nem várom meg, hogy elteljen egy év poszt nélkül, csakazértsem. Szegény csemete azért más fórumokon dokumentálva van természetesen, de megpróbálok itt is belevágni a lehetetlen dióhéj-hadműveletbe.
A múlt év második felének fontos állomásai: csodaszép nyarunk volt, kis pihenéssel Nyíregyházán, fürdés Hajdúszoboszlón és Tokajban a Tisza-parton. Fantasztikus szülinapozás Lali bácsinál a kertben, az egész család (apu kivételével) ott volt, keresztmamáék, keresztapáék, Dorciék, mama, dédi, a gyerekek önfeledten játszottak a délutáni nyári napsütésben. Másnap pedig indultunk Dragéba, Matyóka első tengerparti nyaralására, ami maga volt a tökély, végeláthatatlan pancsolással, kavicsozással, városnézéssel Zadarban, Sibenikben, és még hajóztunk is egyet Vrgada szigetére - Donát mindennek örült, mindent élvezett (az egyetlen árnyék a szandálprobléma volt, szegényemnek minden lábbeli feltörte a lábát), anyáéknak pedig minden ránca kisimult. Hazafelé még egy kétnapos badacsonyi kempingezés is belefért.
Szeptembertől indult a bölcsi, apa szoktatta be, de ahogy sejtettük is, nem volt különösebb gond, éreztük hogy szüksége van már valami új impulzusra, mi már nem mindig vagyunk elég neki. Nagyjából 3 héttel a kezdés után volt 2-3 rossz reggel, amikor ráébredt a csimpike, hogy ez különben most már kötelező program, nem kívánságműsor. Ezeken a rosszemlékű reggeleken szívszaggatóan sírta nekünk, hogy "Nemabölcsibe, nemabölcsibeee!!". Aztán túllendültünk ezen, és túlzás nélkül mondhatom, hogy minden reggel mosolyogva megy be a Halacska csoportba Kitti és Piroska nénihez, úgy kell kikönyörögni egy búcsúcsókot tőle. Fenyőfa a jele különben, egy időben minden fenyőről kijelentette, hogy az az övé. Barátai is vannak, legtöbbet a néha agresszív hajlamokat is mutató, de egyébként cuki Denisszel játszik, ezen kívül Zsolti és Timi még a nagy kedvencei.
Valamikor ősszel a gondozónők közreműködésével szinte teljesen stabillá vált a szobatisztasága is. Néha azért még most is előfordul egy-egy pisi baleset, de alapvetően már csak éjjel kell rá pelus.
A mindenki által előrevetített bölcsikezdéssel járó sok-sok vírus meg nyavalya és szüntelen táppénz réme szinte teljesen elkerült minket, stramm kisfiú ez a Maki. Az első hónapokban összesen hiányzott 4-5 napot, azt is több részletben. Az első komolyabb hiányzása február végén volt az influenza miatt, az viszont nagyon magas lázzal kezdődött, Piroska halálra rémisztett, mikor telefonált, hogy menjünk a gyermekért, mert 39,8 fokos láza van... De még ez a betegség is úgy nézett ki, hogy két láz között alig fért a bőrébe, apjával kimentek focizgatni meg hintázni, levertségnek, izomfájásnak semmi jele nem volt.
A karácsonyi szünet is nagyon szép és meghitt volt, a december a szüntelen vendégjárásról szólt, amit persze mi is alig vártunk. Libák, Szaszkóék és Porciék, Németországból Zoliék, még Luxiból is beesett egy villámlátogatásra Ájbi. 24-én a hagyomány szerint apóséknál és Liviéknél közös ebéd és ajándékozás, majd otthon szűk családi ünneplés. Matyóka megkapta a nagyfiús ágyát, a rácsos ágy (aminek az egyik oldalát már rég kiszedtük) már kezdett szűkös és rövid is lenni. A nyíregyházi családi ünnepbe még egy karácsonyi istentiszteletet is beiktattunk, valahogy kellett a lelkemnek a templomi levegő emelkedett hangulata, még a gyermek is kibírt fél órát, aztán diszkréten eltávolította anyum a helyszínről.
Nagyon magas persze most is, legutóbbi mérésnél 98 cm volt, de azóta már biztos felülről veri a métert. Most épp 26-os szandált kapott, szupináltat, mert ha jobban megnézem, elég látványosan befelé csámpázik a lábfeje - a járásán mondjuk ez szerintem egyáltalán nem látszik, egy másfél éve kétlábon közlekedő gyerek magabiztosságával suhan, futkos, és ugrabugrál. Nagyjából 14 kiló lehet most. Vékonyka persze, de továbbra is izmos és nagyon kis guszta pasi, meg kell hagyni.
Augusztus 20-án vágtuk le először a haját, vagyis apja hajnyírójával letoltuk, nem ártott a nyáron befülledt fejbőrének egy kis szellőzés. Bár kicsit fájt a szívünk a szép kis szőke fürtjeiért, a tarkóján hosszúra nőtt göndörödő tincset el is tettem emlékbe. Persze gyorsan megnőtt, azóta most februárban volt már fodrásznál is, nagyon szépen viselte azt is, most már igazi nagyfiús frizurát nyírattunk neki.
Napi rutin most nagyjából úgy alakul, hogy 6 és 6.30 között ébred, délután 1 óra körül alvás, este pedig 8 körül fürdetés, legkésőbb fél 9-kor már ágyban van. Ha nincs megfázás-köhögés, teljesen zavartalanok az éjjelek. Ha viszont van, akkor mindenki mumusa, az orrszívó is előkerül, amivel még most is nagyon hadilábon állunk, gyűlöli, retteg tőle, mi pedig szüntelen bűntudattal vetjük alá a kínzásnak...
Egyébként fantasztikus személyiség a kisfiam, ezt a végére hagytam, de/mert ez a legfontosabb. Nyugalom, boldogság, huncutság és végtelen kedvesség sugárzik a csudaszép kis arcáról és a nagy barna szemeiből. Külön szexepilje különben a nagyonszöszi hajával kontrasztoló melegbarna szeme. Egyébként pedig éppen olyan, mint amilyennek ez a szívmelengető kisugárzás mutatja. Mindenkihez mosolygós bizalommal közelít, a bölcsi óta még társaságkedvelőbb, a játszótéren bárkihez odamegy játszani, legtöbbször szépen megkérdezi, hogy megnézheti-e ezt vagy azt, játszhat-e vele stb, nekem meg dagad a mellem persze (otthon már azt is megtanulta, hogy megkérdezze evés után, hogy felállhat-e az asztaltól). Másfelől ő is nagyon szívesen kölcsönadja a játékait, és továbbra sincs világtragédia abból, ha valamit épp nem kaphat meg. Ez persze otthon nem mindig igaz, velünk azért nagyon is próbálgatja a határait, egy időben be is vezettük a büntihelyet a hálóban, de magam is alig hiszem, egy kezemen meg tudom számolni, hányszor kellett oda küldenünk büntetésből. Legtöbbször a háromig számolás is kiválóan működik. Ha keményebben rászólunk, mert veszélyes dolgot művel, akkor rögtön legörbül sírásra a szája, és szalad hozzánk ölelkezésre. Rendszeres napi vitánk az az esti játékelpakolás, azt szereti úgy nyújtani, mint a rétestésztát, még a kilátásba helyezett esti mese ellenére is.
Rengeteget beszél, és nagyon szépen. Egyedül az R betűt nem tudja ejteni, az L betűt már igen, de sokszor kényelemből azt is J-nek ejti, néha kijavítgatom. Továbbra is hosszú-hosszú időre bele tud feledkezni a könyveibe. Mostani kedvencei a Tesz-Vesz szótár, a Tesz-Vesz város, a Nagy Böngésző, amit névnapjára kapott, ezekkel hihetetlen ideig elmolyol, a kedvenc oldalaihoz érve vidáman felkiált, hogy "megtaláltam a munkagépeket" vagy "itt van a kigyulladááás!" (egy árokba csúszott teherautó kigyulladt motorját oltják a tűzoltók, megunhatatlan kép...). Aktuális szavajárása most, hogy adott oldalakat odahoz nekünk, és kérdezgeti, hogy Anya, neked melyik a kedvenced? És akkor anya kiválaszt egy munkagépet, és ha szerencséje van, Matyó jóváhagyja egy helyeslő "Mm-hm, az jó munkagép!" - pel, de legtöbbször inkább kiigazít, hogy nem, nem a targonca a kedvencem, hanem "tudod mi a kedvenced? a markoló!". Teljesen kulturáltan lehet már vele beszélgetni, kérdezgetem a napjáról, és elmeséli, hogy kivel és mit játszott, hogy érezte magát.
Persze a könyvkedvencek ismeretében nem meglepő, hogy játszani is munkagépekkel szeret leginkább, meg mozdonyokkal, parkolóházat építünk együtt, sínpályán vonatozik, az új duplo-vonat is sztár, meg a kukásautói. Esti mese fronton már lecsengőben van Uki és Bogyó és babóca is, mostani kedvencei a Chuggington, Bob the Builder, Sam a tűzoltó, néha Mása és a medve, vagy a Mélytengeri mentőcsapat.
Nagy zenerajongó továbbra is, de a Tompetis számolós dal kivételével nagyjából csak felnőtt zenékre van rákattanva, meg azok videóira. Aktuális sztár Kwabs (Kebab)-tól a Walk. Ezen kívül: Aron Chupa I'm an Albatroz, Wellhello Apu vedd meg, Sia Chandellier ("anföcunáj"), Walk the Moon: Shut up and Dance, Katy Perry: This is How We Do, Sam Smith: La la. Sokáig az Uptown funk is nagy szám volt, mostanában nincs a napi kívánságlistán. Nagyon vicces, hogy egyszer kínomban az Ott fogsz majd sírni c. dalt énekelgettem neki, mikor beteg volt, és nem jutott más eszembe, mostanra kívülről fújja és énekelgeti, meglehetősen szürreális élmény a szomorkás-kesernyés, kb százéves szerelmes dalt hallani a kétésfélévesem csücsöri szájából. Immmádom.
