Nehéz döntést kellett meghoznunk Füllel. Együtt töltött 5 boldog és békés évünk alatt harmadszor fogunk költözni. Mindig adta magát a helyzet, és mindig jó okunk volt az életünk áthelyezésére. És végül valamit mindig profitáltunk belőle.
A Nefiből, a lakásomból azért mozdultunk, mert Lacikánál lakhatóvá vált a kis házikó az udvarban, amit Fül pofozott ki. Egy picike, alig 30 négyzetméteres kis sufniból alakított lak volt ez (most már Lacika lakik benne), másfél szobával, egy kis konyhával és egy kis fürdővel. Tökéletes volt kettőnknek, annál is inkább, mert a belvárosi levegő kezdett mindkettőnket fojtogatni, ehhez a lakhoz pedig udvar is tartozott, lubickoltam az élményben, hogy a szabadban teregethetek ruhákat, és az első meleget hozó tavaszi napon az udvaron tálaltam a reggelit is. 3 évet töltöttünk el ott, és a válság beköszöntéig a Nefiből félre is tudtunk valamennyit tenni. Aztán pedig már azért volt üdvös, hogy eljöttünk onnan, mert a lakáshitelemet egyre nehezebben tudtam volna törleszteni, főként ha nem tartja el magát a lakásom a bérlők pénzén. És a legnagyobb előnye a laknak az volt, hogy Grizzlike becsöppenhetett az életünkbe, azóta megszállott kutyások lettünk, és legfőképpen ennek a kis rongy kutyának a rabjai.
A kis lakból tavaly júniusban költöztünk ki Dunakeszire, albérletbe. Lacika nagyija lakott itt, aki ráhagyta a kedves kis házat, mi pedig jutányos áron tudtuk bérelni tőle, főként mert belefektettünk egy kis pénzt, hogy kipofozzuk, felfiatalítsuk a stílusát. Ezt a felújítás pénzt pedig eddig "lelaktuk" megegyezés szerint. A ház épp megfelelő méretű, két szobával, egy nagy konyhával és egy nagy fürdővel. Kis terasszal és egy kis kertecskével is, néhány gyümölcsfával. Idilli környéken, csend és madárcsicsergés vesz körül minket. Egy percre tőlünk van a kisreptér, ahová Fül minden nap viszi nagy futkározásra a kis Grizzli majmot.
Túl szép hogy igaz legyen? Sajnos igen. Júniustól már teljes bérleti díjat kellene fizetnünk, és ez mostani állapotunkban sok nehézséget okozna. Én táppénzen vagyok bizonytalan ideig Matyókával, Fülék biznisze pedig most éppen nem virágzik erőteljesen. Minden bizonnyal ki tudnánk nyögni valahogy így is a pénzt, de adódott egy újabb lehetőség, egy örökölt lakás Zuglóban, és sok mérlegelés után úgy döntöttünk, inkább az eszünkre hallgatunk, és sajátba költözünk. Megadjuk Matyókának és magunknak azt a nyugalmat is, ami a viszonylagos anyagi biztonsággal jár, ne induljon a kibővült családunk rögtön hátrányból. Grizzlike úgyis félig szobakutya volt eddig is, jól bírja a lakásba zárt életmódot is, de Fül minden nap beviszi majd magával Lacikához a melóba, ahol az udvarban tud majd bandázni öreg haverjával, Csucsuval. Nekem előny lesz, hogy immár gyalogtávon belül minden elérhető lesz, a babázás időszaka alatt nem leszek nagyon elzárva a világtól, mint Dunakeszin. Könnyebben tudom majd a szintén babázó barátnőimmel is lógni majd, egyikük 5 percre lakik majd tőlünk.
Másfelől ez sem végleges. Semmi kétségem, hogy Zuglóban is boldogok leszünk, hiszen ott vagyunk egymásnak, addig pedig nem érhet baj. De hosszú távon biztosan újra kertet is szeretnénk majd, és ez ott lebeg előttünk egyik legfőbb kitűzött célként, amiért érdemes hajtani mindkettőnknek. Ha mást nem, hát majd egy nyaralót veszünk valahol, ahová tavasztól őszig minden péntek este kimenekülünk a városból, hogy csak vasárnap este térjünk vissza a kis családunkkal.
