Alig másfél hónapja váltottunk hármas pelenkára, de éjszakára már négyest kell ráadnom (7-18 kg, épprhogy elérte a 7-et). Az elmúlt két hétben majdnem minden éjjel kénytelen voltam teljes pelus- és ruhacserét eszközölni, mert ha nem az első ébredésnél, akkor a másodiknál biztosan pisis volt a pizsamája. Mondjuk elég jó gyerek, a pisis ruhákat még csak-csak eltűri, nem azért ébred, hanem csak az éhség veri fel, de ha már így alakult, csak átöltöztetem, nem? De. Egyébként örömmel látom, hogy nem különösebben érzékeny gyerek, nem az a típus, akinek a bevarrt címkéket ki kell vágni a ruháiból, mert az is irritálja, vagy még a lepedő gyűrődése is zavarná.
Fogalmam sincs, mennyit számít, de igyekszem gyűrni a gyereket, minél több új és idegen hatásnak kitenni, sok új arccal találkozik, változatos hanghatásokkal barátkozik, az állathangjaimért például odavan. Eddig nem is tűnik ijedősnek. Egyetlen mumusára nemrég derült fény - buckóka küldött egy szuper Peppa Pig könyvet, amelyben a malac feje ujjbábként mozgatható... na ez a furcsa jelenség kiverte a biztosítékot. Könyvet már látott sokat, plüss állatokat, meg bábot is, de hogy a könyvből kibújva mozgolódjon egy disznófej, az maga a horror. Így leírva nem is csodálom, hogy betojt szegénykém. Lebiggyesztett szájjal és rémült szemekkel mered rá, aztán el is sírja magát, ilyet eddig nem adott elő. Majd visszatérünk rá egy-két hónap múlva, hátha nem maradandó a sokkhatás.
